Minden az Álomfogókkal kezdődött… – interjú Horváth Kriszta ékszertervezővel


Nagyváradon született, Marosvásárhelyen nőtt fel, 21 éves és ma a Budapesti Metropolitan Egyetem Divatékszer- és kiegészítő tervező szakos hallgatója. Ismerjétek meg Horváth Krisztát, aki most egy Tunézia-i pályázat kapcsán új irányokkal ismerkedik.

Kamarás Judit, Divat- és luxusmárka menedzsment képzés hallgatójának interjúja

Amikor megláttam a gyorskötözőből készült nagyon izgalmas karkötő és nyaklánc ékszereidet, az jutott eszembe, vajon egyik reggel az ember felébred és megvilágosodik, hogy Ő bizony ékszertervező lesz, vagy hogy jön ez?

Tűrögettem, ragasztgattam már pár éves koromtól, mindig „alkottam” a kezemmel valamit. 11 éves lehettem, amikor az Álomfogó elbűvölt: kicsi álomfokókat csináltam, az már ugye lehet fülbevaló – csilingel Kriszta nevetése, miközben mesél.

Mi az-az Álomfogó?

Alapját egy karika adja, melyre laza hálót szőnek, ezt díszítik személyes, kiegészítőkkel, például madártollakkal vagy gyöngyökkel. Az indiánok hisznek benne, hogy az álomfogó kiszűri a rossz álmokat: „A jó álmok átjutnak a nyíláson, a rossz álmok viszont csapdába esnek a hálóban, s elvesznek a hajnal fényében.”

Tehát jöttek sorban a kis- és a nagyobb álomfogók, mert ez volt az első dolog, amit kinéztem a neten, megtanultam, továbbfejlesztettem és nagyon szép dolgok lettek belőle, az első általam készített ékszerek, amiket el is tudtam adni.

Talán többen is vagyunk úgy kamaszkorunkban, hogy készítgetünk ezt-azt, kipróbáljuk magunkat, mégis kevés lány célja, hogy ékszertervező legyen. Hogyan jutottál idáig?

A fát, mint anyagot nagyon szeretem, Édesapámmal kivágattam kis falapocskákat és arra festettem mandalákat.  Az első fülbevaló és nyaklánc szettemet saját magamnak, az érettségi bankettre készítettem és nagy boldogság volt, hogy megdicsérték, tetszett.

Hogyan merült fel a Metropolitan?

Kihagytam egy évet érettségi után, csak annyit tudtam, hogy művészeti irányba szeretnék indulni, öt évig önkénteskedtem színházban, így a színészet is felmerült bennem. Szerepeltem filmben és előadásokban, de erről hamar lemondtam.

Fontos volt, hogy a képzés művészeti és gyakorlati legyen, így kezdtem a neten keresgélni, és megtaláltam a Divatékszer és kiegészítő szakot, ez egy specializáció, első évben alapozó képzés, utána ékszerre, ruhára, textilművességre szakosodhatunk.

Kezdetben a 25 emberből én voltam az egyedüli, aki ékszerésznek készült, végül 4-en választottuk ezt a specializációt.

Nem tudtam, hogy mire számíthatok, hogy mit jelent egy gyakorlati egyetem. Kellemes meglepetés ért, nagyon szeretem! Élvezem a jó hangulatot, a műhelyt, amiben minden eszköz, szerszám ott van, ez csodás!

Neked mit jelent az ékszer?

Ha arra gondolok, hogy én miért veszek fel ékszert, akkor azért, hogy szebbé tegyen. Nekem elsősorban ezt jelenti.

Fülbevaló, hosszú fülbevaló mindig van rajtam – anyukám sem lép ki fülbevaló nélkül az utcára, szerintem ez Tőle jön – hozzátartozik a napi megjelenésemhez, így érzem jól magam!

Fontos az általad tervezett ékszer hordhatósága?

Itt az egyetemen a kortárs stílussal dolgozunk, így a most készülő daraboknál ez kevésbé jelenik meg, de számomra egyértelműen igen!

Amikor tervezel akkor elkülönül, hogy alkalmi vagy hétköznapi ékszer készül? A gyorskötözőből készült karkötő és nyaklánc esetében például?

A feladat neve az volt, hogy „Pont, vonal”. Még most is sokszor rácsodálkozom, hogy ez az én művem. Nem egy mindennap hordható darab valóban.

Fel tudod tenni magadra, de kiállításon néz ki a legjobban!

A Tunéziai Nemzeti Idegenforgalmi Hivatal pályázatot írt ki tunéziai kortárs öltözékek tervezésére, a te évfolyamod, Ti kaptatok lehetőséget a részvételre. Az eddigi benyomások alapján mi fogott meg legjobban a projektben?

Tunézia nekem még most is életem legjobb családi nyaralása, így öröm volt maga a téma! Nyilán akkor nem a motívumokat figyeltem, de az élményeim mélyen bennem vannak, és ez inspirál.

A minta az alap. A hímzés mintázatát rajzolom, forgatom és viszem át egy fülbevalóra. A minta, minta, minta, amit szeretek. Fémmel fogok dolgozni, mert ez áll hozzájuk a legközelebb. Az arany a színük – nekem inkább az ezüst…érdekes kihívás.

Kis kollekciót szeretnék, gyűrű, fülbevaló, bross biztosan készül. Nehezen áll össze, ez a tantárgyakon kívüli feladat, párhuzamosan kellene vinni a többi tantárggyal, ami nem olyan könnyű!

Május vége, június eleje a határidő, ez az utolsó időszak mindig stresszes, ezért is tartottam tőle, miről is fogunk ma veled a projekt kapcsán beszélgetni – nevet Kriszta.

A legjobb pályamunkák a 2019. májusában megrendezendő divatperformance keretein belül kerülnek bemutatásra Budapesten. A verseny győztese tunéziai úton vehet majd részt. Mi lesz, ha megnyered a pályázatot – elképzelted már?

Akkor visszamegyek! Eljátszottam a gondolattal, de igazából azt a pillanatot várom, amikor a divatbemutatón a modelleken az én ékszerem lesz és azzal fognak vonulni. Ezt várom a legjobban!

Biztosan nagyon nehéz a kérdés, de a saját tervezett ékszereid közül melyik a kedvenced?

Az elmúlt évek kedvenc darabja, amire a legbüszkébb vagyok, az pont a gyorskötözős darab. Az első specializációs félév első hónapja végén készült el, és a tanárnő rögtön mondta, hogy viszi kiállításra – nagyon meglepett és nagyon jól esett, talán ezért a kedvenc, de lehet, hogy most a tunéziai darabok felülírják majd.

Május eleje jön – Anyák napja – van-e olyan ékszer, amit Édesanyádnak ajánlanál vagy talán neki is készítettél?

Készítettem már neki ékszert régebben, még az egyetem előtt. Azóta sokszor, születésnapra, karácsonyra terveztem, hogy készülök – de aztán nem jutott rá idő. Remélem, hamarosan erre is sor kerül.

Van kedvenc ékszerterveződ, vagy egy név, aki minta számodra?

Nem. Naivan jöttem ide, sem művészettörténeti sem tárgyi tudással nem rendelkeztem, csak a vággyal és érzéssel, hogy ezt szeretném csinálni.

Két tanárnőm – Jermakov Katalin és Gaál Gyöngyvér, akik inspirálnak, motiváció szempontjából is, Őket tudom kiemelni – bármikor, bármivel megkereshetem Őket.

Még egy év van vissza az Egyetemen. Öt év múlva, mikor már négy éve a pályán leszel, hogyan képzeled magad, mitől lennél boldog?

Még nem döntöttem el, hogy mesterire tovább megyek-e vagy sem, minden képlékeny, nincs még konkrét elképzelésem.

Ha öt év múlva ismernék a nevem, lenne egy saját brandem, egy kis boltom, mögötte egy műhely, és én mindebből meg is tudnék élni, ez lenne a legnagyobb álmom!

Ehhez nagyon sok sikert Neked, remélem öt év múlva a kis boltodban fogunk találkozni és én ott vásárolhatod Nálad!

Nagyon köszönöm a beszélgetést és hogy megismerhettelek!

Ha Téged is érdekel a divat üzleti oldala, és szívesen dolgoznál együtt divattervezőkkel, jelentkezz a Budapesti Metropolitan Egyetem Divat- és luxusmárka-menedzsment szakirányú továbbképzésére szeptember 10-ig online. A részletekért kattints!

Share
Share
Share