Kiss Ákos
Ákos több oldalról is megközelítette már az üzleti tervezés és a kontrolling világát: munkavállalóként, tanácsadóként, ügyvezető igazgatóként és tanárként is. Hiszen gondolkodásmódja épp a közgazdaságtanra rímel, így bármilyen útra lép, gyorsan átlátja a problémát, és persze a kiutat is. Észjárása a mindennapokban sem átlagos, még egy szelet sajttorta kiválasztását is az üzleti tervezéssel állítja párhuzamba. Hallgatóink a divat világán túl tehát életük megannyi területén kamatoztathatják majd a tőle elsajátított szemléletmódot és ismeretet.
A Divat-és luxusmárka-menedzsment képzésen Üzleti tervezést, és Kontrolling tárgyakat oktat.
Divatmenedzsment.com: Miért érdemes és érdekes kontrollingot és üzleti tervezést tanulni?
Kiss Ákos: Amikor az egyetemen tanultam kontrollingot, bevallom, nagyon unalmasnak láttam. Az ember diákként a száraz adatelemzéssel nem tud mit kezdeni. De amikor már a való életben dolgozik és a rengeteg adatot rendszerbe szervezi, különféle elemzéseket készít, akkor a számok beszélni kezdenek. Elmondják, miként történnek a dolgok egy vállalatnál és segítenek a döntéshozóknak objektíven értékelni.
Ha valaki ért az üzleti tervezéshez, ha elsajátította az alapokat, akkor teljesen mindegy, milyen céget vezet, a tervezés a lényeg. Mert a gondolkodásbeli alapkészségek szükségesek, bármibe is vágsz bele. Mindenhol fel kell venni embereket, mindenhol meg kell tervezni a bérköltségüket, az oktatásukat, alaposan végig kell gondolni a gyártási, értékesítési folyamatot, hogy gazdaságos legyen.
Jobb esetben, ha egy divattervezőt divatmenedzser is segíti, akkor is ajánlatos magának a művésznek is belekóstolnia a számok tervezésének világába?
Igen, hasznos belelátniuk az üzleti folyamatokba, mert megtanulhatják, hogy mindennek ára van, még az ő munkájuknak is. Beleláthatnak abba, hogy például egy ruha megtervezésétől az értékesítésig elég hosszú és összetett tud lenni a folyamat. De mindenki maradjon a saját kaptafájánál! A művész beállítottságú embereknek olyan munkamegosztásban érdemes dolgozniuk, hogy ők felelnek a kreatív részért, de kell melléjük valaki, aki menedzseli az üzleti vonalat. Építsenek tehát az erősségeikre és keressenek valakit, aki jó abban, amiben ők nem, keressenek maguknak menedzsert és bízzanak meg bennük.
Milyen gondolkodásmódot igényel ez a terület? Beengedsz minket kicsit a gondolataid közé?
Az a szép a világban, hogy különbözőek vagyunk: eltérően gondolkodunk attól függően, milyen végzettséget szereztünk, vagy milyen típusú emberek vagyunk. Dolgoztam együtt például jogászokkal, orvosokkal, közgazdászokkal, s ugyanazt a problémát teljesen másképp azonosították, sőt, mi több, teljesen eltérő megoldási javaslatokkal rukkoltak elő. Kevés olyan szituációt találok, ami ne rendelkezne gazdasági dimenzióval is, ami kapcsán ne kéne átgondolni, megéri-e, mennyibe kerül, mennyit dolgozom rajta, ám ezt az emberek nem mindig gondolják végig! Olykor elfelejtik beárazni a saját munkájukat a termékbe és nem tudnak megélni belőle.
Ha összeraksz egy üzleti tervet, kitaláltál egy nagyon jó márkát – ami eladható a piacon –, és meghatároztad, mennyiért adod, azt is mögé kell építeni, mennyi lesz a marketing költség és az emberek fizetése, milyen beruházások szükségesek. Nem árt egy hosszú távú tervet felépíteni, lehetőleg minden szempontot figyelembe véve, azonosítva a problémákat, körbejárva a kockázatokat. Azt látom, gyakran abba a hibába esnek a tervezők, hogy kitalálnak egy szép dizájnt, s azt hiszik, azt mindenhol el lehet adni, de nem veszik figyelembe például az adózási szempontokat, hogy járulékokat kell fizetni. Nagyon mellé lehet nyúlni akkor is, ha alultervezzük a humánerőforrás szükségletet is, ami a nyereségességet gyökereiben változtatja meg. Gyakran alapkérdéseken bukik meg a történet. Lehet lelkesen dolgozni akár egy évet is egy termékterven, de ha már az első pillanatokban nem gondolkodsz el, hogy gazdaságilag működőképes lesz-e, akkor könnyen elvesztegetett idővé válhat mindez.
A jó szakember gyorsan átlátja a szituációkat, jó analitikus képességekkel rendelkezik, ugyanakkor szintetizálni is jól tud, tehát felismeri a problémát, feltárja annak a pontos okait, gyorsan tud jó választ adni. Nagyon összetett, rendszerbeli gondolkodást igényel ez a szakma. Amikor közgazdász lettem, pont ez tetszett meg. Stratégiában való gondolkodásra tanít.
Nagy-nagy lelkesedést érzek a szavaid mögött…
Az én észjárásomhoz találták ki a közgazdaságtant vagy talán fordítva. 🙂 Passzolunk egymáshoz. Iszonyatosan szeretek szervezni és építeni. Míg valaki házat épít, vagy kártyavárat, vagy ruhát tervez, netán fest valamit, én szervezetet építek. A szervezetnek, cégnek mindig célt határozunk meg, én pedig felépítem, hogyan lehet ezt a célt a legjobban és leghatékonyabban elérni. Az mozgat, hogyan lehetnek az ügyfeleink a legelégedettebbek, hogyan lehetnek a folyamatok a leggazdaságosabbak úgy, hogy közben a munkatársaink is a legboldogabbak legyenek. Szervezetet építeni és menedzselni, ez a kedvencem.
És miért szereted mindezt átadni a jövő szakembereinek?
A tanítás szerintem első sorban azoknak az embereknek való, akik szeretnek a világ dolgairól elmélkedni, összerakni összefüggéseket, s majd ezt megosztani másokkal. A megosztásnak sok módja lehet, amelyek közül az egyik a tanítás. Nagyon jó dolog megélni, ahogy a hallgatóid szemében látod a felismerést, ahogy megértik, hogyan működnek bizonyos összefüggések. S amikor lelkesen elkezdik veled, mint oktatóval továbbfűzni a fonalat, na, az a legjobb dolog! Bármennyire furcsán hangzik is, de tanítás közben az oktató is tanul. Miközben meséled a hallgatóságnak az adott tematikát, az összefüggések képesek teljesen új kontextusban egységet alkotni a fejedben. Mindez pedig úgy történik, hogy kívülről ebből senki nem lát semmit, de neked megvan az az örömöd, hogy megint valami újdonságot fedeztél fel.
Hogyan képzeljük el az óráidat?
Az óráimat nem szeretem csak frontálisan tartani, ebben nem hiszek, és nekem is unalmas csak a saját hangomat hallani. Beszélek, de közben kérdezek is, és igyekszem példákkal alátámasztani, érdekessé tenni a tananyagot. A kurzus elején kitalálunk egy ötletet, s a végére megpróbáljuk üzleti tervvé kovácsolni, közben pedig, ahogy haladunk az elmélettel, folyamatosan teszteljük a kitalált bizniszt. Általában azt várom el a hallgatóktól, hogy lássam rajtuk, gondolkodnak, érzik az összefüggéseket. Ez a legfontosabb. Az órák lazának mondhatók, alapvetően jó hangulatúak, de a vizsgák kemények. Vizsgákon sem definíciókat kérdezek, amiket könnyű bemagolni, hanem működési módokra vagyok kíváncsi. Az a lényeg, hogy a hallgatók a szemléletből, a gondolkodásmódból tanuljanak, a tárgyi tudáshoz pedig mindig ott van az internet…
A kontrolling és az üzleti tervezés kulcsa nem a definícióban rejlik. Sokkal inkább a számokban, melyek valójában a barátaink. Hogy hogyan és mi mindenben segíthetnek, Ákos óráján kiderül, ahogy azt is megérthetik a hallgatók, miért olyan nélkülözhetetlenek a célok, a megtervezett lépések, a döntések, és persze az elemzések.
Ha érdekel a termék-menedzsment, az üzleti tervezés a divatiparban, jelentkezz early bird kedvezménnyel online a Divat- és luxusmárka-menedzsment képzésre, vagy látogasd meg a MET oldalát!
