Interjú – Dr. Szatmári Judit Anna

Dr. Szatmári Judit Anna

Divattörténész, Hazai és nemzetközi divatismeretek oktató

Interjú - Dr. Szatmári Judit

Divatmenedzsment.com: Divattörténetet tanít majd a DLMM képzésen. Miért van szüksége egy menedzsernek arra, hogy ismerje a divat történeti fejlődését?

Szatmári Judit: A divat egy folyamat, mely „mindig volt, és mindig lesz”, így a mai divatvilág is csak ennek részeként érthető és értelmezhető. Az ember törekvése a megjelenése általi önkifejezésre, a társadalomban betöltött pozíció kommunikálására olyan ősi, szinte ösztönös jelenség, mely a legkorábbi időkben is jelen volt, de napjainkat is ugyanígy meghatározza. Ebben a képzésben hallgatókkal a nemzetközi divatipar kiépülésének folyamatát fogjuk végigkövetni, azaz nem a fügefalevéltől, hanem körülbelül a 17. század közepétől foglalkozunk részletesen divattörténettel. Nagyon fontos megérteni, hogy a divat, főleg konkrétan vizsgálva egy-egy adott terület divatközpont-jellegét, vagy éppen periférikus, „követő” helyzetét, tükre az adott állam politikai-gazdasági-társadalmi berendezkedésének, fejlettségének, állapotának. A divatnak tehát van egy művészeti-esztétikai-kulturális, de van egy sokkal racionálisabb vetülete is, ami a gazdasági szakemberek számára kiemelten fontos. Persze a szépségét inkább az előző adja, és mindannyian azt élvezzük igazán, ezért szeretjük annyira.

Hol lát különbségeket, vagy éppen párhuzamokat a divat hazai és nemzetközi alakulása között?

Bizonyos országokban a divat- és luxusipar kiépítése sokkal korábban és tudatosan zajlott. Más területek később zárkóztak fel, illetve időszakonként erősödtek, általában gazdasági fellendüléssel együtt – érdemes például Japánra gondolni a nyolcvanas években. Magyarország helyzete különleges, mert az utóbbi 150 évben folyamatosan komoly törekvés van mind arra, hogy naprakészen kövessük Párizst (majd a többi divatközpontot), másrészt megtaláljuk a sajátos hangunkat, stílusunkat, a hazai hagyományokra alapozva. A magyar tervezők tradicionálisan nagyon jók, csak a gyáripar és később a rendszerváltás időszakában nem mindig tudták megmutatni tehetségüket. Az utóbbi 10-15 évben ez megváltozni látszik, egyre inkább sikerül divat-fővárossá válnunk, komoly divateseményekkel, nemzetközi szinten is sikeres tervezőkkel. A megnövekedett hazai keresletre természetesen a külföldi luxusmárkák is ráépültek, így ezen a téren is nyíltak lehetőségek. Fontosnak tartom, hogy a magyar divatipart nekünk kell megfelelő szakemberekkel támogatva fejleszteni, aminek az eredménye lehet, hogy nemzetközi szinten is felfigyelnek ránk.

Miről szól a kutatása?

Az én személyes érdeklődésem a divattörténet iránt hosszú történet, visszagondolva – már gyerekkoromban kezdődött, sőt, ez volt az, ami a tervezés felé indított. A „Képes divattörténet az ókortól napjainkig” című könyvünkből másoltam a divatképeket, a „szép ruhákat”, ami nyilván a kislányok álma. Ekkor tűnt fel a rajzkészségem is, amit ettől kezdve tanultam. Aztán eltelt néhány év, és a racionalitás a MOME mellett a jogi egyetemre vitt. Végül párhuzamosan mindkettőt elvégeztem. Az –akkor még – Iparművészeti Egyetemen F. dr. Dózsa Katalin tanította nekünk a divattörténetet, ami mellett komoly textiltörténeti képzést is kaptunk dr. Pásztor Emesétől az Iparművészeti Múzeumban. Szigorlaton vetette fel Dózsa Katalin – tudván elméleti hátteremet -, hogy nem érdekelne-e ez a terület komolyan. Én boldogan mondtam igent, és azóta megtaláltam még a jogi tanulmányok értelmét is, hiszen a divat sokkal komplexebb jelenség annál, hogy néhány tehetséges tervező szép ruhákat készít, és ehhez mind az állam- és jogtörténet, mind a politikatörténet hasznos alap. Természetesen a MOME-n kapott komoly művészettörténeti, esztétikai, vizuális látásmód és tudás szintén elengedhetetlen, és az is előny, hogy tervezőként tudok ruhát készíteni, ismerem az alapanyagokat, technológiát. Ez a terület hihetetlenül interdiszciplináris tehát, ami egyben a nehézségét is jelenti. Doktori képzésemet az ELTE Művelődéstörténet Doktori Programjában folytatom, kutatási területem pedig a két világháború közötti korszak magyar divatának története, a pesti szalonok és divatélet helyzete, viszonya a nemzetközi divat folyamataihoz. A kutatás során derül fény folyamatosan az egyre izgalmasabb összefüggésekre, és az egész olyan, mint egy hatalmas, „térbeli építőjáték”, amit fejben játszom.

Kivel/kikkel dolgozik együtt a témáján?

A fentiek alapján is látszik, hogy ahhoz, hogy valaki a divattörténetet művelni tudja, elég komplex szemléletre, tudásra van szükség. Talán ezért is, valamint azért, mert ez világszerte is viszonylag új tudományág, kevesen vagyunk, akik ezzel foglalkozunk. Ami izgalmas, hogy mindannyian más területről érkeztünk – van, aki múzeumi szakember, szociológus, művészettörténész, történész, társadalomelméleti kutató -, így egymástól is tanulhatunk, hiszen mind ismerjük egymást. Szerencsére pár éve lehetőségünk volt „A magyar divat 1116 éve” címmel könyvet írni, ami szintén ennek az összefogásnak az eredménye, és komoly hiánypótló munka. Idén ősszel pedig egy konferenciát szervezek az egyetemen, ahol szintén az a célom, hogy megmutassuk a különböző kutatási területen elért eredményeket, a téma komplexitását, és a benne rejlő lehetőségeket.

Hol tud divattörténeti anyagokhoz jutni?

A divattörténet forrásai között legizgalmasabbak az eredeti, korabeli anyagok, ezért én leginkább levéltárban, könyvtárban ülök, és régi cégiratokat, peres anyagokat, sőt jogszabályokat (mellesleg ezek elemzéséhez szintén előny a jogi diploma) elemzek, vagy régi divatlapokat olvasok, amelyeknek a híreit összerakva egyéb információkkal, lassan összeállnak a képek. Ezekből születik egy-egy publikáció. Természetesen külföldre ritkán van lehetősége kijutni egy két huncut kisfiúval büszkélkedő anyukának, így a nemzetközi kontextust inkább az idegen nyelvű szakirodalom adja. Ha külföldön utazunk, rengeteg könyvvel térek haza – a férjem már tudja, hogy engem ezzel lehet igazán meglepni, így komoly könyvtárat gyűjtöttem. Sajnos a hallgatók számára nehézség a divattörténeti könyvekhez való hozzájutás, mert könyvtárakban kevés van ezek közül, és általában angol vagy német, francia nyelvűek. Én viszont az órán összefoglalom nekik, amit tudok, és ha azt meghallgatják, megtanulják, már érteni fogják, miért is olyan fontos a divattörténet.

 

Tudj meg tőlünk mindent a Divat- és luxusmárka-menedzsment szakról, vagy látogasd meg a szak leírását és jelentkezz online a BKF oldalán!

Share
Share
Share