Borbás Anikó
a BKF Szakirányú Továbbképzési Központ Igazgatója
Divatmenedzsment.com: A bolognai rendszer bevezetése óta megsokszorozódtak a felsőoktatásban tanulni vágyók lehetőségei. Épp ezért, a különféle szakok, továbbképzések széles kínálatában könnyű elveszni. Mi a legfőbb különbség az egyes posztgraduális képzések között?
Borbás Anikó: A posztgraduális képzések száma valóban magas. Az egyes felsőoktatási intézmények különböző területeken indítanak másoddiplomás képzéseket, a már dolgozóknak akár ismeretbővítés, akár szakmaváltás céljából. Az országban jelenleg 1691 képzés van akkreditálva, ebből a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolának (BKF) 44 szakja van.
Hogy látja, kinek melyik típusú képzés ajánlott?
Természetesen érdeklődés függő, hogy a munkájához kinek milyen képzés illik. A mesterképzéseket (MA) inkább az elméleti érdeklődésűek választják, akiket az egyetemi végzettség megszerzése, a tudományos kutatás vágya, vagy épp az oktatás motivál.
A szakirányú (másoddiplomás) továbbképzéseket a már munkatapasztalattal rendelkezők preferálják, hogy piacképes ismereteket sajátítsanak el. Ezeknek a képzéseknek további erőssége, hogy a szakmában ismert és elismert oktatók tanítanak, akiknek van személyes tapasztalatuk, munkaerő-piaci hátterük így élő networkinget tudnak biztosítani a diákoknak. A kurzusokon gyakorlatias szemléletű oktatás keretében, naprakész ismeretek átadása folyik.
A köztudatban posztgraduális/másoddiplomás képzésként is emlegetett oktatási programok végén oklevelet kapnak a hallgatók, noha a végzettségi szintjük nem emelkedik. A fő motiváció a munkaerő piaci pozíció emelkedése, illetve vezető pozíció elérése.
A tanulás a legjobb hosszú távú befektetés – tartja a bölcs mondás. De nem mindegy, hogy a pénzünket és az értékes időnket milyen képzésnek szenteljük. Véleménye szerint mi a legjobb befektetés egy alap diplomával rendelkező, az üzleti világban érvényesülni kívánó leendő szakember számára?
A piacon elérhető többféle 40-50 órás képzés is, ami tehát rövidebb, így olcsóbb is, de csak tanúsítványt ad. Egy 2-300 órás felsőoktatási programban – mint amilyenek a másoddiplomás képzések is – van minőségbiztosítás, és nem utolsó sorban súlya van ennek a végzettségnek. Az idő, és az anyagi tényezők tekintetében is biztosabb, és már közép távon is hatékonyabb befektetésnek tartom.
Elsősorban kinek ajánlja a szakirányú továbbképzést, mint oktatási programot?
A felsőoktatási intézmények, így a BKF is rendszeresen lekérdezi a Diplomás pályakövető rendszer (DPR) segítségével, hogy mire használta a végzett diplomás a megszerzett végzettségét. A válaszadók közül többen motivációként az egymással és a tanáraikkal kialakított networkinget említették. Emellett az új ismeret megszerzésének vágya, a meglévő ismeretek megújítása, a munkaerő pozíció erősítése, vezető pozíció megszerzése, karrierépítés, további kapcsolatépítés lehetősége, a jobb kereseti lehetőség, illetve a szakmaváltás ösztönözte őket a másoddiplomás tanulmányaik alatt.
Miért egyedülálló a magyar felsőoktatásban a Divat és Luxusmárka Menedzsment szakirányú továbbképzés?
Magyarországon jelenleg nincs ilyen típusú képzés akkreditálva. A BKF Divat- és luxusmárka-menedzsment szakirányú továbbképzése a gazdaságtudomány területén akkreditált, azaz gazdasági, és menedzsment ismereteket is adó képzés. Tematikájában erős az art+business összefonódása, és egyedülálló módon képviseli a divatot, a luxus márkákat és a menedzsmentet.
Tudj meg tőlünk mindent a Divat- és luxusmárka-menedzsment szakról, vagy látogasd meg a szak leírását és jelentkezz online a BKF oldalán!
