Interjú – Acsay Judit

Acsay Judit

a Burda Divat és Stílus magazin főszerkesztője, aki a kulturális sajtóban több évtizedes szakmai tapasztalattal büszkélkedhet, emellett 25 éve szerkeszti a Burdát.

Interjú - Acsay Judit

Divatmenedzsment.com: Egy egyedülálló, több száz szócikkes kelme-tipológia szerzője. Honnan jött ez a szenvedély a kelmék iránt?
Acsay Judit: Sokszor tapasztaltam, hogy amikor vásárolok, össze-vissza nevezik meg az anyagokat, mintha az eladók maguk sem tudnák, mit árulnak. Egyszerűen kíváncsi lettem, valójában mi micsoda. Erre sarkallt a munkám is: a Burda anyagmegnevezései kimondottan kifinomultak. A több éves kutatás élményszerűen érdekes volt, csodálatos a kelmék sokfélesége, történetük és fejlődésük lefegyverző logikája. Igazat adok Benjamin Disraeli egykori brit miniszterelnöknek, aki azt mondta: „Ha igazán meg akarsz ismerni valamit, írj róla egy könyvet.” És hát a textíliát nem véletlenül mondjuk alapanyagnak: valóban esszenciális, s a minőség egészét döntősen meghatározó tényező, amit botorság volna megkerülni.

A Burda immár 25 éve jelenik meg hazánkban, holott azt is gondolhatnánk, hogy a mai tömegruházati dömping hatására kevésbé preferált a saját készítésű divattermék. Véleménye szerint minek köszönhető a magazin töretlen sikere?

A Burda jelen van Európa minden országában, de Kínában és Oroszországban, tavaly óta pedig például az USA-ban és Brazíliában is. Ez együtt hatalmas piac, a siker egyöntetűen a jól méretezett szabásmintáknak és a naprakész trendkövetésnek köszönhető. És az emberek alkotó ösztönének. A maga módján mindenki kreatív: tipikusan ilyen, mindannyiunknak ismerős alkotó folyamat például lakásunk berendezése. A varrás hasonlóan személyes és „kényeztető” foglalatosság: csinosabbnak, szebbnek, magabiztosabbnak érezhetjük magunkat egy jól eltalált testreszabott ruhában. Úgy válhatunk ki a tömegből, úgy különbözhetünk az átlagtól, hogy közben tartjuk a trendet is. A tömegáru kisegíti a fantáziátlan fogyasztót, de amit magad csinálsz meg, az végül te leszel. És még valami: ebben a zaklatott világban a kézműves munka sokakat kikapcsol, megnyugtat. Mert másképpen kell odafigyelni és koncentrálni.

Hogy látja a mai magyar divatipart? Milyen jövő előtt állnak a fiatal tervezők és az őket menedzselő divatszakemberek?

Amióta én ismerem, a magyar divatipar tele van nagy reménységekkel, bár csak kevés álom vált valóra. Pedig vannak tehetséges tervezőink, s a képzésük sem rossz. A belső piac viszont kicsi és nem elég fizetőképes ahhoz, hogy valaki saját nevével jegyzett hagyományos haute couture divatházzal fusson be. De hát ma se Párizsban, se Londonban, sem Chanel, sem Dior tudná ugyanazon az úton megcsinálni magát.

A divat iparszerű és globális lett, inkább márkák mint tervezők viszik a prímet. Dolgoznak nagy nemzetközi gyártóknál magyar tervezők, akiket soha nem fog megismerni a közönség. Ettől még jók és sikeresek, csak nem úgy, hogy az ő nevük volna a termékre írva. Itthon, ruházati ipar híján, ez az alkalmazott művészeti út nem járható. Viszont valódi tehetséggel, embert próbáló energiával és persze píárral, netán kis szponzori segítséggel azért megoldható akár a határokon átívelő egyéni márkaépítés. Nanushka, Németh Anikó, Anh Tuan, a USE unused sikerének lehet örülni.

A konfekcióipar alapanyag minősége sokat változott az elmúlt években. Lehet ennek a minőségi romlásnak pozitív hatása az egyedi készítésű designer termékekre?

Romlásnak nem feltétlenül nevezném, de a változás markáns. Háttérbe szorultak olyan klasszikus minőségek, mint a tiszta gyapjú és a len, mert ezek a gyorsan pörgő divatipar számára túl költségesek. De van még tiszta selyem, és új formákban tarol a régen szinte megfizethetetlen kasmír. Minden ilyen nagy váltás hoz csalódást, de új lehetőséget is. Jött számos újdonság, például az elasztánt tartalmazó anyagok, az egyre jobb tulajdonságokat mutató mesterséges szálakból készült kelmék és legfőképpen a kevert összetétel. Ezek közül sok csaknem pontosan mutatja a mára túl drágává vált természetes anyag tulajdonságait, sőt akár jobbat annál. A mai kevert anyagok tényleg csodálatosak tudnak lenni. A tervező dolga, hogy az utóbbit felismerje és kihasználja. Szokott sikerülni.

Anyag- és áruismeret tárgyat oktat majd a BKF Divat- és luxusmárka-menedzsment képzésén. Miért fontos egy divatmenedzsernek megismerkednie a textíliák alaptípusaival, különböző anyagminőségekkel?

Bár a vevő elsőre nyilván a formát és a színt nézi, ha az áru idő előtt tönkremegy, elvész a márka iránti bizalom. A használhatóságban és tartósságban az alapanyag szerepe döntő, és ezért a pozicionálásban és az árképzésben is az. Bizonyos árukat vétek, és a márka presztizsével való visszaélés kevéssé alkalmas anyagból elkészíteni. Komoly brand ilyet nem tesz, mert hosszú távon nem kifizetődő. Ugyanakkor be lehet rendezkedni az elsősorban formai benyomások alapján történő értékesítésre is: az egy szezonra kreált fast fashion termékei jellegzetesen ilyenek. Ez nem inkorrekt, ha a márka ilyenként van pozícionálva, és a vásárló tisztában lehet az ár-érték aránnyal.

Mit jelent a divatetika? Miért fontos napjainkban ennek a témának a megismertetése a leendő divatmenedzserekkel?

Szívesebben elmélkednék az etika mindent átható divatjáról… ha volna ilyen általános trend. De a divatra leszűkítve is fontos az etikai szempont. A szerzői jogok tiszteletben tartásától kezdve az ezreket maga alá temető Bangla-Desh-i bérmunkaüzem tragédiáján át  Rick Ownensnek a férimanökenek nemi szervét exponáló kollekciójáig megannyi erkölcsi kérdés merülhet fel a divatban is. Mikor mondhatja valaki, hogy követi a trendet, és mikortól másol? Mennyire tisztelik a szerzői jogot? Mikortól hamisítvány egy termék? Meddig mehet el a gyártó a munkaerő költségének csökkentésében? Hol a határa a divattól elválaszthatatlan feltűnés keresésének, mennyire sokkolhatok, és ezzel mennyire alázhatok meg más embereket? Őszinte segítő szándékból választom a fair trade-et, vagy hogy ezzel is propagáljam a márkámat? Tényleg bőrből van-e az a táska, vagy csupán egy idegen hordozóra kasírozott hajszálvékony réteg képviseli? Tömérdek jogos és nem mindig könnyen megválaszolható kérdés adódik, mutatva, hogy az erkölcs a divatban is éppen olyan sokrétű és fontos, mint az élet minden területén.

Tudj meg tőlünk mindent a Divat- és luxusmárka-menedzsment szakról, vagy látogasd meg a szak leírását és jelentkezz online a BKF oldalán!

Share
Share
Share