Divatmenedzsment Műhely – Látogatás az Inditex zászlóshajójánál a Zara Westend üzletében
„Szerda reggel 8 óra, a Westend ajtajai még alig tárultak ki, de a boltokban már érezhető a sürgölődés, mindenhol a nyitásra készülnek. Az úti célunk ezúttal a Zara Westend üzlete volt, ahol betekintést nyerhettünk a márka működésébe, a HR-től a logisztikán át a store managementig. A DM Műhelyek azért igazán érdekesek, mert testközelből tapasztalhatjuk meg az iskolában tanultak gyakorlati alkalmazását.
A nap legfontosabb tanulsága számomra az, hogy akár egy multinacionális brandről, vagy egy kezdő fiatal designerről beszélünk, a fókuszpontban mindig a vásárló áll, hiszen a cél az eladás generálása és profit szerzés. Az Inditex vállalat stratégiája ebben erős. Mi sem bizonyíthatja jobban a sikert, mint hogy az üzleti mintát, vagyis a Zara, Pull-modellt már egyetemeken tanítják, valamint az alapítót, Amancio Ortegát a világ egyik leggazdagabb emberévé tette, pedig direkt marketingre, mint reklám, szinte nem is költ.
A fast fashion elnevezés is a Zarához köthető, a brand igyekszik a legújabb divatot megfizethető áron eljuttatni a vásárlói számára. Viszont ez nem a szokásos évi 2-6 kollekciót jelenti, ide bármikor belépünk az az érzésünk támad, mintha megújult volna az üzlet. Ezt korszerű készletezési és logisztikai eljárással képesek kivitelezni. A túlfogyasztás azonban nem csak profitot termel, rejtett költségei is vannak, a környezetszennyezés és az etikátlan viselkedés soha nem látott méreteket öltött. A divatipar az egyik legszennyezőbb szektor; sokan a fast fashiont teszik ezért felelőssé. A Zara ezért az utóbbi időkben igyekszik fenntartható(bb) megoldásokkal előrukkolni: azt a célt tűzte ki, hogy 2020-ra nullára csökkenti a gyártás közbeni veszélyesanyag kibocsátását.
Izgalmas volt a délelőttöt ennyi szép ruha, kedves és segítőkész emberek társaságában tölteni és belelátni a brand stratégiájába, amelynek az alappillériéi a termékpolitika, a folyamatok és persze a vásárlók. Köszönjük az újabb élményt!”
(Rotyik Szilvia divatmenendzser hallgató)
“Audrey Hepburn a Breakfast at Tiffany’s című filmben (Álom luxuskivitelben) azt mondta, hogy amikor ideges, zaklatott vagy csak rossz a kedve, mindig elmegy a Tiffany’s-hoz, mert ott minden gyönyörű és a hely megnyugtatja. Hát pont így vagyok én is a ZARA üzletekkel. Az irodai stresszt rendszerint ZARA terápiával kezelem, ami abból áll, hogy elrobogok a legközelebbi üzletbe és másfél-két óra alatt „végigleltározom” az aktuális készletet, felpróbálom a nekem tetsző darabokat és a ropogós táskával a kezemben, kisimult ráncokkal sietek haza, hogy az új szerzeményeimet összepróbáljam az otthoni kiegészítőkkel.
Mondanom sem kell, hogy ezek után milyen hatalmas lelkesedéssel vártam azt, hogy részt vegyek ezen a workshop-on és betekinthessek a csillogó ZARA üzletek mögött álló folyamatokba, háttértevékenységekbe.
A ZARA sikerének titka véleményem szerint kiváló termék-, ár-, és értékesítési politikájában, az innovatív megoldások alkalmazásában valamint a cég humán erőforrás menedzsmentjében rejlik.
A ZARA emellett nyitott az innovatív megoldásokra és fontos számára a humán tőke. Fantasztikusnak tartom azt, hogy minden egyes alkalmazott időt tölt az üzletekben, hogy megismerje azokat az folyamatokat, amelyek a vállalat alapját jelentik. A belső előléptetési rendszer is nagyszerű lehetőség arra, hogy lojális, elkötelezett alkalmazotti gárdával működjenek az üzletek. Korábbi ismereteim és a workshop-on elhangzottak alapján azt gondolom, hogy a Zara egy rendkívül sikeres stratégiai modellt választott, amellyel a világ egyik meghatározó divatmárkájává vált.”
(Nádai Anikó divatmenendzser hallgató)
“Elérkezett végre a várva-várt pillanat, amikor a Divatmenedzsment Műhely keretein belül meglátogattuk a ZARA üzletét a Westend City Centerben. A műhelyfoglalkozáson próbáltunk közelebb férkőzni a ZARA-titokhoz: vajon mi az a plusz, ami olyan kívánatossá teszi a márkát a divat- és árérzékeny vásárlók körében, hogy nincs szüksége úton-útfélen felbukkanó reklámokra?
Az üzleti, kereskedelmi és logisztikai folyamatokat a munkatársak személyes tapasztalai alapján ismerhettük meg. Azt gondolom, hogy a titok nyitja a szervezettség és a hatékonyság. A szervezeti egységek a digitális technológiákat kihasználva kommunikálnak egymással, és az eladási mutatókat folyamatosan nyomon követik.
Különösen tetszett számomra az a fajta tulajdonosi szemlélet, amely a vásárlót ugyanúgy, mint az alkalmazottakat az üzletmenet nélkülözhetetlen részének tekinti. Ennek megfelelően az üzlet kialakítása és elrendezése a vásárlót segíti a divatos ruhadarabok kiválasztásában, a szervezeti felépítés és az összehangolt munkafolyamatok pedig az eladást segítik az üzletben.”
(Kiss Adrienn divatmenedzser hallgató)
“A Zara egyik új filozófiája a „Right to wear” elnevezést kapta, miszerint belső ellenőrzéseket írnak elő például a gyártással kapcsolatban és szigorú szabályoknak kell megfeleni, annak érdekében, hogy megfeleljenek a fenntarthatósági alapelveknek. Ezért a mozgalomért a Green Peace-től is kaptak elismerést.
Megtudhattuk, hogy az Inditex üzleti modelljének legfőbb jellemzője a magas szintű vertikális integráció, melynek során egy kézben összpontosul a divattal kapcsolatos összes folyamat: a tervezés,a gyártás,a logisztika és a saját üzletekben való értékesítés.
Ennek a szervezetnek a kulcseleme maga a rendkívül gondosan megtervezett üzlethelység. Itt a hangsúly egyrészt azon van, hogy kialakításának és hangulatának köszönhetően minél kényelmesebbé és kellemesebb élménnyé tegye a vásárlást a fogyasztók számára; másrészt ez a helyszíne a szükséges információk felderítésének, ezáltal a későbbiek folyamán még jobban össze tudják hangolni a kínálatot a kereslettel.
Továbbá fontos még megemlíteni a „Closing the loop” projektet, amelynek során újrafelhasználják a visszavitt, kizárólag Inditexes ruhadarabokat.
Összességében egy kimondottan hasznos látogatás volt, főleg a fenntarthatósággal kapcsolatos kampányok érdekeltek, amelyekről részletesen be is számoltak nekünk.”
(Martonfalvay Dorina divatmenedzser hallgató)
„A látogatás során sok érdekes, bennfentes információ hangzott el a vállalat stratégiájáról, működéséről. Az összes felmerült kérdésre készségesen válaszoltak, és alapvetően nagyon kedvesen álltak hozzánk. Az Inditexről, mint a legsikeresebb fast fashion vállalatról véleményem szerint keveseknek jut eszébe az, hogy mennyire felelősen és fenntarthatóan működik. Úgy gondolom, hogy szimpatikus, hogy tesznek a környezetért/ munkavállalókért, de ennek a hatását túlbecsülik vagy a tényleges hatásnál nagyobbként kommunikálták.”
(Józsa Dorina divatmenedzser hallgató)
“Rendkívül hasznosnak találtam, hogy a képzés keretein belül lehetőségem nyílt betekinteni a Zara gyakorlati működésébe. Mindhárom előadó nagyon kedvesen és részletesen válaszolt a kérdéseinkre, érezhető volt, hogy készültek a fogadásunkra. Az előadásaikban elhangzottak megvalósíthatóságával kapcsolatban azonban vannak kétségeim, különösen az Inditex környezettudatossági lépéseit illetően.
Ettől függetlenül, a látogatás alkalmával rengeteg ötletet és inspirációt tudtam meríteni. Azzal, hogy beengedtek minket, divatmenedzser hallgatókat a kulisszák mögé és elmondták miért van szükség a hatalmas raktárukra, milyen üzleti stratégiát követnek a bolt kialakítását illetően, hogy miért igyekeznek nem szigorú hierarchia mentén kialakítani a munkavállalók organizációját, számos olyan gyakorlati példát mutattak be, amelyeket valamikor, valamilyen formában biztosan kell majd alkalmaznunk a jövendőbeli pályafutásunk alatt.”
(Komáromi Szandra divatmenedzser hallgató)
Ha szeretnél Te is gyakorlatorientált másoddiplomás képzésünkön tanulni és részt venni a havi Divatmenedzsment Műhelyeken, jelentkezz most!
